Baumit

A jövő ötletei.

A hazai panelállomány

A hetvenes években többszázezer család várta megváltásként a panel kiutalásáról szóló levelet. Ami harminc évvel ezelőtt egy súlyos társadalmi probléma megoldásra tett vitatható kísérlet volt, az mára egyre súlyosbodó építészeti, energetikai és társadalmi gond.

Magyarországon a 4.2 millió lakásból közel 800 ezer paneles technológiával épült. Kevesen tudják, hogy a házgyári panelek és a paneles épületek rossz hőszigetelése elsősorban nem tervezési, hanem konstrukciós és gyártási problémákra vezethető vissza.

A hetvenes évektől kezdve a falpanelek elméleti hőátbocsátási tényezője 0,45-0,66 W/m2K közé esett. Ez természetesen csak elméletben volt igaz, hiszen a szendvicsszerkezetbe épített 7-8 cm vastag polisztirol vagy ásványgyapot szigetelés a panelszéleken megszakadt, ezért a falszerkezet erősen hőhidas volt.

 A hazai panelállomány

cim

Jellemző periódus

Jellemzés

Elméleti rétegrendi
hőátbocsátás

1. szakasz
-1965

kohóhabsalak-blokkos egyrétegű szerkezet

U= 1,30-1,70 W/m2K

2. szakasz
1960-1967

Hőhidas szendvicspanel
8 cm vastag kőzetgyapot
magszigeteléssel, beton peremekkel

U= 0,45-0,66 W/m2K

3. szakasz
1967-1974

Szendvicspanel
8 cm vastag kőzetgyapot
magszigeteléssel, peremezve 2-3 cm

U= 0,45-0,66 W/m2K

4. szakasz
1974-1982

Szendvicspanel
7 cm vastag polisztirol
magszigeteléssel, a peremezve 2 cm

U= 0,45-0,66 W/m2K

5. szakasz
1982-1992

“Hőhidmentés” szendvicspanel
8 cm vastag polisztirolhab
magszigeteléssel

U= 0,38-0,48 W/m2K

Talán ma már többeknek nem újdonság, hogy egy jól kivitelezett homlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazásával energiát, és ezzel pénzt takarítunk meg, védjük környezetünket a kisebb energiafelhasználással és káros anyag kibocsátással. Felmerül tehát a kérdés, mennyi energiát spórolhatunk meg a megfelelő rendszer használatával.

Mivel a panelépületek külön külső felületképzést nem kaptak, elkerülhetetlenek voltak a hőhidas csomópontok.

További problémát jelentett, hogy a pontatlan gyártósorok hibás elemeket produkáltak, a „hőérlelés” során a hőszigetelő réteg eleve károsodott, a pihenési idő elmulasztása miatt a falelemek felületén a hő-áteresztést fokozó hajszálrepedések jelentek meg.

Gyakori volt, hogy a hőszigetelő réteg a „takarékosság” vagy a tervteljesítési határidő szorítása okán be sem került a panelba vagy maga a cementlé áztatta el.

A helyszíni szerelés során legtöbbször a beemeléskor a panelszélek sérültek. A panelszerkezet belső hőszigetelése idővel elöregedett, összeesett, összecsúszott.

Mindezen problémák következtében ma már valóban kifejezetten energiapazarló falszerkezetekkel rendelkezik a hazai panelállomány.

cim