Mennyit lehet megtakarítani?

Talán ma már többeknek nem újdonság, hogy egy jól kivitelezett homlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazásával energiát, és ezzel pénzt takarítunk meg, védjük környezetünket a kisebb energiafelhasználással és káros anyag kibocsátással. Felmerül tehát a kérdés, mennyi energiát spórolhatunk meg a megfelelő rendszer használatával.

A leggyakrabban használt fogalom az épületek hőszigetelésével kapcsolatban a falazatok "U-értéke". Ez egy olyan szám, mely megmutatja, hogy a falazat egy négyzetmétere 1 fok hőmérsékletkülönbség hatására milyen teljesítménnyel "fűti az utcát".

 Mennyit lehet megtakarítani?

cim

Egy 1,3 W/m2K körüli U-érték vélhetően nem ijeszt meg senkit, de ha ezt az értéket megszorozzuk a valós hőmérséklet-különbséggel és homlokzati felülettel, akkor meglepő eredményre juthatunk! Egy átlagos panelépület 3000 m2-es homlokzati felülete, 30 fokos hőmérséklet-különbség esetén (kívül -10 °C, belül 20 °C), az egyszerűség kedvéért 1,0 W/m2K U-értékkel számolva 1,0 * 3000 * 30 = 90.000 Watt teljesítménnyel "fűti az utcát"(!). Ez megfelel 1500 db 60W-os izzólámpa egyidejű működtetésével!

Általános szabály, hogy amennyiben a fal "U" értékét a felére csökken, vagyis nő a hőszigetelési tulajdonsága, akkor a falon mérhető hőveszteség, illetve a fűtési energia-veszteség is a felére csökken, hiszen definíció szerint a "U" érték és a szerkezeten keresztül távozó hőmennyiség közt egyenes arányosság áll fenn.

Egy épület hőveszteségének mintegy 30-40%-a a falakon keresztül távozik. (a tetőn további 20-30%, az ablakokon átlagosan 12-25%, a padlón, a födémen 10-15% és a maradék pedig a kéményen át tiszta hőkibocsátás formájában.) Ebből az is látszik, hogy teljeskörű felújítás esetén nem elég csak a homlokzatot szigetelni, hanem a tetőt ill. a födémeket is, a nyílászárókat pedig ki kell cserélni. Csak így érhető el látványos energiamegtakarítás.

A megtakarítás viszonylag egyszerűen megbecsülhető: egy átlagos panelépület homlokzatának hőátbocsátása 8-10 cm vastag szigeteléssel kb. a negyedére csökkenthető. Ez azt jelenti, hogy az előző példában szereplő épület 90.000 Wattos homlokzati hőkibocsátási teljesítménye a negyedére csökkenthető.

Hogy ez forintban mennyit jelent, azt a mindenkori energiaárak határozzák meg, de biztosak lehetünk abban, hogy a megtérülés évről-évre látványosabb lesz.

Általában elmondható, hogy a viszonylag rosszul hőszigetelő falazatok esetében (ahol az U-érték nagyobb, mint 1,0-1,2 W/m2K) az utólagos hőszigetelés hat-nyolc év alatt megtérül. Természetesen, minél jobban hőszigetel a fal, annál kisebb megtakarítást tudunk csak elérni utólagos szigeteléssel, ezért ilyenkor a megtérülési idő nő. Igaz ez az új építések esetében is, sőt nemhogy nem jelent többletköltséget a hőszigetelés, de megfelelő tervezéssel pénzt és időt takaríthatunk meg. Ezek a számok természetesen csak megközelítő értéket mutatnak, a pontos számításokat mindig az adott körülmények közt lehet elvégezni.

cim

Nyáron a hőszigetelő rendszerek működése pont fordított. Ilyenkor is védik a falszerkezetet, de ebben az esetben a falak nappali felmelegedése ellen nyújtanak biztos megoldást. Minél jobb hőtároló a falszerkezet, annál tovább tárolná a napközben kívülről felvett meleget. A megfelelő hőszigetelés azonban még nagy melegben is hűvösen tartja a falakat. Ez azért nagyon fontos, mert ez a hatás – tekintettel az egyre nagyobb nyári melegekre és az energiaigényes klímaberendezések robbanásszerű elterjedésére – kézzelfogható anyagi megtakarítást jelenthet már nyáron is.

Az anyagi megtakarításon túl még a homlokzatképzés ideje is lerövidül homlokzati hőszigetelő rendszer alkalmazásával. Még egy hagyományos felépítésű homlokzati vakolatrendszer esetén, amely előfröcskölőből, alapvakolatból és fedővakolatból áll, az egyes rétegek közötti várakozási idő a vakolatvastagságtól és a vakolattípustól függően akár három hét is lehet, addig hőszigetelő rendszer esetén az egyetlen jelentős várakozási idő a tapaszolás, és a fedővakolat felhordása között szükséges egy hét.

cim

cim