Magyarország

Baumit: VIVA Kutatópark

Baumit VIVA Kutatópark: Európa egyik legnagyobb építőipari kutatóközpontja az ausztriai Wopfingban. A különböző építőanyagokkal készült épületek hőmérsékletét és energiafogyasztását, valamint az építőanyagok és az egészséges környezet kapcsolatát vizsgálja a Baumit VIVA Kutatópark.

2016.05.03.

Az ausztriai Wopfinger Baustoffindustrie GmbH Baumit VIVA kutatóparkjában több területen folynak a vizsgálatok, azzal a céllal, hogy elkészüljön egy tudományosan is megalapozott tanulmány, mely az építőanyagok egészségre gyakorolt hatásaival, illetve az egyes építőanyag típusok energetikai jellemzőivel foglalkozik. A 3 millió eurós költségű projekt 2015-ben kezdődött és 2018-ig tart.

A Baumit wopfingi központjában, tíz modellházat építettek fel annak vizsgálatára, hogy megbízható és megalapozott eredményeket kapjanak a különböző anyagokból készült épületekről és a későbbiekben ennek alapján kidolgozzák az optimális lakóklíma modelljét, amelyhez innovatív építőanyagokat és technológiákat fejleszthetnek.

A kutatásban négy szervezet tízfős csapata dolgozik

A belső tér levegőjének összetételét; a hőmérséklet, a páratartalom és a károsanyag-kibocsátás összefüggéseit az osztrák Institut für Baubiologie und Bauökologie – ’Építés-biológiai és Ökológiai Intézet’ vizsgálja. 
A Fachhochschule Burgenland építőipari főiskola higrotermikus szimulációt végez, ez az úgynevezett Computational Fluid Dynamics Simulation vizsgálati módszer, amelyből a beltéri klíma és a hőkomfort összefüggéseire következtetnek. 
A bécsi orvosi egyetem, a MedUni Wien pedig azt vizsgálja, hogy az egyes építőanyagok hogyan hatnak az emberek komfortérzetére. Erre az Indoor-Air-Quality analízissel következtetnek a belső tér klímájából, a levegő ion és illékony szerves vegyület tartalmából (VOC), a levegőben lévő részecskék összetételéből és az olyan érzékszervi észlelésekből, mint amilyen a zaj és szagok. 
A Baumit a tesztházak kivitelezésén kívül az energetikai, akusztikai és a zajterheléses vizsgálatokat végzi. 
A kémiai paraméterek, értékek (pl. VOC, aroma anyagok, radon stb.) valamint a porszennyezési adatok kiértékelését további külső intézetek végzik.

Vizsgálati területek

A beltéri levegő károsító anyagainak és a különféle allergének megengedett értékeit túlnyomórészt nemzetközi előírások szabályozzák, a következtetések nagy része a káros anyagokkal kapcsolatos tudományos ismereteken alapszik.

 
Az optimális lakóklíma kialakításához a mért paraméterekből következtetni lehet az egyes alapanyagoknak az allergiás reakciókra, a fáradságra és aktivitásra, az alvás minőségére és az általános vitalitásra gyakorolt hatására; vagyis fel lehet tárni az építőanyagok, valamint az akusztikai ingerek és a közérzet összefüggéseit. 
A beltéri klímával kapcsolatos következtetéseket tudományosan is igazolt tények alapján vonják le a kutatásban részvevő szakértők a projekt végén.

Tíz ház tíz anyagból

A különböző anyagokból épült és többféle, de azonos paraméterű homlokzati hőszigetelésű mintaházak belső falának és a levegő hőmérsékletének mérésével meg lehet állapítani, hogyan reagálnak a szerkezetek a hőhatásokra, mennyire tartják hőmérsékletüket.

A tipizált házak minden paraméterükben megegyeznek, csak a felhasznált építőanyagok különböznek. Épült 25 cm-es vázkerámia falazóblokkból és 50 cm-es fokozott hőszigetelő képességű téglából mintaház, betonfalazatú épület, rönkház, fapaneles könnyűszerkezetes épület szigeteléssel és anélkül. Különböző típusú homlokzati hőszigetelő rendszer került a falakra, de közös tulajdonságuk, hogy azonos a hőátbocsátási tényezőjük (U=0,15 W/m2K).

A házak tájolása azonos, ablakaik délre néznek, és nincs rajtuk árnyékoló. Az időjárás viszontagságainak minden épület ugyanúgy ki van téve. Az objektív mérés érdekében a kísérleti épületeket automatikusan szellőztetik. A házakban egyenként 33 szenzor 20 másodpercenként méri a helyiség klímájának minőségét és az adatokat egy központi szerverre küldi, amely hetente 30 ezer adatot rögzít és küld el.

A kutatás eredményének ismeretében tényekkel lehet alátámasztani az egyes építőanyagoknak a beltéri levegő minőségére, az egészségre, és a közérzetre gyakorolt hatását, valamint a belső tér és a falak hőingadozását.

Mindezek a további termékfejlesztések alapját képezik. A módszernek köszönhetően, kutatási eredményekkel alátámasztható, hogy az egyes anyagoknak és rendszereknek milyen előnyei vannak, így valós adatokra támaszkodik a termékek értéktöbbletének kommunikációja, és ezzel valódi ár-érték arány állapítható meg.

Az első eredmények

Az első eredmények és az ezekből levont következtetések a hőmérséklettel és az energiamegtakarítással kapcsolatosak. A 2015. decemberi és 2016. januári időszakban a 25 cm-es vázkerámia falazóblokkból épült házak esetében a mérések azt mutatták, hogy a homlokzati hőszigetelés nélküli, csak mész-cement vakolattal vakolt épület és a polisztirol (EPS) lemezes homlokzati hőszigetelő rendszerrel (U=0,15 W/m2K) épült versenytársa között az állandó, 21°C-os belső hőmérséklet megtartásához a hőszigetelt épülethez csak 40%-át használták el annak az energiának, mint amennyi a szigeteletlen házhoz kellett a 21 fokos hőmérséklet eléréséhez. Ez azt mutatja, hogy megfelelő szigeteléssel akár 60%-kal is csökkenthető az energiaköltség.

Két szélsőséges példa


2015 nyarának egyik legmelegebb napján, amikor a hőmérséklet elérte a 36 fokot, ugyanabban a mérési periódusban a szigeteletlen téglaház 30, a szigetelt csak 27 fokra melegedett fel.

Télen, amikor a hőmérsékleti minimum elérte a -12 fokot is, két napra kikapcsolták a házak fűtését és a belső vakolatban elhelyezett szenzorokkal a határoló fal hőmérsékletét mérték, a ház közepén pedig a léghőmérsékletet. A szigeteletlen téglaház fala a kezdeti 21 fokról a második nap végére 1 fokra hűlt le, és a levegő hőmérséklete 4 fok volt. A homlokzati hőszigeteléssel ellátott ház fala és léghőmérséklete egyaránt csak 15-15°C-ra süllyedt.

Eredmények közzététele és felhasználása

A Baumit VIVA Kutatóparkban 2018 tavaszáig gyűjtik az adatokat, majd a szakintézetek elemzései alapján hasznosulhatnak az új ismeretek a termékfejlesztésnél és a fogyasztói kommunikációnál. Az eredményeket a Baumit publikálni fogja országos és nemzetközi konferenciákon, szakmai folyóiratokban és kiadványokban valamint a szakmédiában (köztük az orvosoknak szóló sajtóban is). A cél az, hogy olyan építőanyagokat gyártson, és építési technológiákat ajánljon a Baumit, amelyekkel energiatakarékos és egészséges környezetet teremtő, környezettudatos épületek hozhatók létre.